Végül múltkor nem beszéltem ősökkel. Valahogy eljutott a dolog olyan távolságba, hogy már nem fontos.
A dolgokat vagy azonnal megbeszéljük, amikor felmerülnek; vagy már elveszítik érvényességüket. Kicsit bánt a dolog, de, hát, ez így megy már régóta. Felmerül egy probléma, és addig halogatjuk a megoldását, amíg vagy megoldódik magától, vagy eltűnik.
De ez most nem fontos. Nincs kedvem erről írni. Ez az egész nem lényeges, mert nem változtat semmin. Attól, hogy ezt tudomásul veszem, még nem fogom azt tenni, ami helyes. Minden marad a régiben, csak eggyel többször gondoltam arra, hogy valamit meg kellene változtatni.
"Tudni, mi a helyes, és nem azt cselekedni, a legrosszabb fajta gyávaság." (Konfúciusz)
Kicsit van benne igazság. De így minden ember gyáva.
